A sertéstartók számára a jelenlegi gazdasági környezet az utóbbi évek egyik legnagyobb kihívását jelenti. A piaci árak ingadozása és a termelési költségek általános emelkedése együtt eredményezik, hogy a hizlalás jövedelmezősége sok telepen ma már negatív tartományban mozog. Ebben a helyzetben különösen fontos minden olyan technológiai elem, amely képes a hatékonyságot javítani és a veszteségeket mérsékelni. A NEOCONS Zrt. ennek szellemében foglalkozik olyan megoldásokkal, amelyek nem új gépekben vagy beruházásokban, hanem a már meglévő állomány jobb szervezésében és takarmányozásában rejlenek.
A sertéshizlalás egyik legnagyobb, még kihasználatlan tartaléka a nemek szerinti külön tartás és külön takarmányozás az ún. split-sex feeding. A módszer tudományosan megalapozott, könnyen beilleszthető a modern hizlalástechnológiákba, és a gyakorlati eredmények alapján mérhető költségcsökkentést, illetve termelési stabilitást eredményez.
Biológiai különbségek – takarmányozási lehetőségek
Az emse és az ártány növekedési, anyagcsere- és testösszetételbeli különbségei régóta ismertek, de a gyakorlatban sok helyen még mindig uniformizált hizlalással próbálják kompenzálni őket. Az ártányok nagyobb takarmányfelvétellel és gyorsabb gyarapodással rendelkeznek, de hajlamosabbak a zsírosodásra. Az emsék jobb fajlaggal képesek termelni, több sovány izmot építenek be, viszont magasabb esszenciális aminosav-ellátást igényelnek. A két ivar együtt tartása és azonos takarmányozása így óhatatlanul kompromisszumokhoz vezet: a nőivarúak gyakran nem kapnak elegendő lizint, a hímivarúakat pedig túl etetjük fehérjével, ami felesleges költség. Az ivar szerinti takarmányozás éppen ezt a pontatlanságot küszöböli ki.
Utónevelőtől kezdve célszerű külön ivar szerint telepíteni
A külön hizlalás akkor működik a leghatékonyabban, ha már az utónevelőbe telepítéskor elkülönülnek a nemek. Választáskor igényli a legkevesebb többletmunkát, és ettől kezdve áttekinthetőbben szervezhető a takarmányozás, kezelési rutin, állománykezelés, mérlegelés, kiválogatás. A telepek visszajelzése szerint már az utónevelőtől való elkülönítés jelentősen csökkenti a stresszt és a dominanciaharcokat, ami később jobb növekedést és kevesebb veszteséget eredményez.
Kevesebb agresszió, kisebb elhullás – stabil csoportdinamika
A nemek szerinti külön tartás egyik közvetlen előnye a csoporton belüli viselkedési egyensúly javulása. Az emse-csoportok lényegesen nyugodtabbak, kevesebb a sérülés, a lábprobléma és az elhullás. A tisztán ártányból álló csoportok ugyan igénylik a megfelelő férőhelyet és foglalkoztató eszközöket, de a vegyes tartáshoz képest ott is kevesebb a szexuális jellegű zavarás, ami a nőivarúakat különösen megviselné. A csökkent agresszió és kisebb sérülésszám nem csupán állatjóléti kérdés, hanem közvetlen gazdasági előnyöket jelent, hiszen kevesebb a kieső állat, a gyógyszerfelhasználás, és a csoport teljesítménye is kiegyensúlyozottabb lesz.
Teljesítményben mérhető eredmények
A tudományos vizsgálatok és a nagyüzemi adatok egyaránt igazolják, hogy a külön hizlalás és külön etetés:
- 2–4%-kal javítja a fajlagos takarmány felhasználást,
- az ártányoknál plusz 40–60 g/nap tömeggyarapodást eredményez,
- az emséknél jobb húskihozatalt és soványhúshányadot ad,
- 1,5–3,5% hizlalási költségcsökkentést tesz lehetővé.
A jelenlegi közgazdasági környezetben, amikor sok telep a veszteséget igyekszik mérsékelni, ezek a kis százalékok is jelentős, turnusonként több százezer, akár millió forintos megtakarítást jelenthetnek telep mérettől függően.
Egyszerűbb, hatékonyabb értékesítés
A nemek szerinti külön hizlalás további gyakorlati előnye, hogy az ártányok jellemzően korábban érik el a kívánt vágósúlyt. Ennek köszönhetően a hízlalás végén:
- az ártány fakkok szinte válogatás nélkül értékesíthetők,
- ezután az emse csoportok külön kerülnek eladásra.
Jelentősen csökken a munkaráfordítás és a kiválogatás ideje. Ez nagyobb telepeken rendszerszinten egyszerűbbé teszi a logisztikát és csökkenti a hibázási lehetőségeket.
Nem minden telepen alkalmazható – de ahol igen, ott sokat jelent
Fontos megjegyezni, hogy a módszer nem mindenhol valósítható meg maradéktalanul.
A telepi infrastruktúra, a rendelkezésre álló férőhelyek, etetési vonalak száma, és a takarmányozási technológia meghatározza meg. Ugyanakkor ahol az épület- és technikai feltételek adottak, a tapasztalatok szerint a nemek szerinti takarmányozási és tartási technológia az egyik legnagyobb, még ki nem aknázott hatékonyságnövelő lehetőség a mai magyar sertéstartásban.
Ha a téma felkeltette érdeklődését, keresse bizalommal a NEOCONS Zrt. munkatársait.
Zámbó Balázs
Takarmányozási tanácsadó
