2018.04.10.
Sertésállományunk az elmúlt közel 30 évben harmadára csökkent, a szarvasmarha és baromfi létszámhoz képest a legnagyobb leépülést produkálva.
A KSH 2017-es adatai szerint 2,87 millió sertést tartottunk, amelyben 171.500 db anyakocát számláltak. A hazai piac igényei import kiegészítésre szorultak. Ha rátekintünk az állományváltozás adataira (1. és 2. ábra), jól kivehető, hogy a gazdasági szervezetek által tartott sertések létszáma az utóbbi 20 évben csak kis mértékben csökkent, a szokásos piaci hullámzást követve változott.
A magyar sertés- és anyakoca-állomány változása
Az anyakoca létszám a fajtaváltás felgyorsulása (szuperszapora hibridek térnyerése) folytán csökkent, ugyanis kevesebb kocával is elő tudjuk állítani azt a hízómennyiséget, amelyet a piac felvesz.
Az egyéni gazdaságok (háztáji, őstermelők) esetében a 2000-es évek elejétől egy folyamatos sertéstartási „elkedvetlenedést” láthatunk, amely a magyarországi sertés- és anyakocaállomány csökkenésének valódi oka. Mi vezetett el ide? Takarmányárak emelkedése, hízóár csökkenése, versenyképtelenség, sertéstartók kiöregedése, a fiatal generáció elfordulása a tradicionális mezőgazdaságtól, környezetvédelmi követelmények szigorodása, a vidék urbanizálódása. Azaz, több tényező gátolta, mint amennyi segítette volna a „fehér kisgazdaságok” fennmaradását.
Ahhoz, hogy ezt a zuhanó tendenciát megváltoztassák, számos változtatást eszközöltek az évek során. 2016 januárjától 27 % helyett 5 % áfa alá tartozik a sertéshús – az emberi fogyasztásra alkalmatlan húsok kivételével -, mérsékelve ezzel a fekete kereskedelem burjánzását. Ezt elősegítve vezették be az anyakocák egyedi jelölését, valamint folyamatosan jár a rájuk eső támogatás. A Kiváló Minőségű Sertés védjegy eléréséhez átfogó termék tanúsítási rendszernek kell megfelelni. Garanciát ad a termék fenntarthatóságáról, előállításának folyamatáról, szükség esetén ellenőrizhető a produktum származása.
A termelés támogatási oldala tehát megvalósítottnak tekinthető, a megoldást a hatékonyság elérésében kell keresni. A termelés gazdaságossága nem feltétlen jelent olcsó előállítást a minőség rovására.
Számos telep időutazást jelent a 70-es 80-as évek előtti időkre.
Beruházásra szorulnak, bár már több helyen alkalmaznak modern automata rendszereket dán, holland és amerikai mintákra. Ezek -, mint minden innováció – költségigényesek, jól képzett szakembereket igényelnek. Nagyon kevés a folyékony takarmányozási rendszert alkalmazó gazdálkodás, bár ezzel a technológiával jelentős költségeket lehet megtakarítani. Nem vagyunk felkészülve az ipari melléktermékek alkalmazására, fogadására, hiszen 30-40 évvel ezelőtt erről még nem hallottunk.
Hazai genetikáról közel 20 éve nem beszélhetünk. A tenyésztés fejlesztése többségében nyugatról behozott tenyészállatokon alapszik. Az egységes, szabálykövető tenyésztési eljárást és annak érvényesülését elősegítendő jött létre az MFSE (Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete). Ezáltal visszaszorítható a saját előállítású, csökkent naturális mutatókat hozó tenyészállatok felhasználása.
A legtöbb esetben olyan alap tényezőkön bukik el a tenyésztés sikere, mint a hőmérséklet, levegő, víz, takarmány vagy alom minősége.
A termelők saját termőterület híján kiszolgáltatottá válnak a gabona minőségére, árára vonatkozóan, outputot tekintve pedig fejtörést okozhat a trágya kihelyezés, amely szigorú szabályokhoz kötött. A takarmány kérdést boncolgatva fontos említést tenni a szója folyamatos ármozgásáról és a génmódosított eredetéről. Ezt megoldandó számos takarmányos tanácsadó cég biztosítja a termékek ingyenes vagy kedvezményes laborvizsgálatát kifejezett hangsúlyt fektetve a pontos beltartalmi és mikotoxin értékekre.
Élősertés exportunk a környező országok mellett Kínába irányul gabona alapú takarmányozás generálta kiváló minőségű hústermelésnek köszönhetően. Sertéshúst tekintve viszont a lengyel sertés mellett helyet kapott a szlovák, német és holland import is, melyet megfelelő egészségügyi szabályok életre keltésével mérsékelni lehetne.
A termékpálya minden szereplőjének összefogása, a hizlalók, tenyésztők, vágóhidak szervezeteinek összehangolása elengedhetetlen a rendszer hatékony működése szempontjából.
Összességében a támogatásra nem lehet alapozni egy versenyképes és hatékony piac kiépítését. Ahhoz, hogy sikeresen kilábaljon az ágazat a gödörből, fel kell mérni a hazai és export piac igényeit és ahhoz kell idomulni, nem fordítva. A mindenki számára elérhető termékeken túl meg kell őrizni a hazai prémium termékek adta keresletet a technológia fejlesztésével. A naturális mutatók javítása mellett a régóta asztalon lévő fehérjepolitika és kérdés tisztázása, olcsó és biztos alternatívák kifejlesztése is egy következő lépcsőfok beleértve az állati fehérjék újbóli felhasználását. A Bonafarm csoporton kívül nincs más olyan szervezet, amely a tenyésztéstől a húsfeldolgozásig képes felépíteni a piacát, számottevő részesedéssel. Ezenkívül korszerű vágóhidak kialakítására is szükség van, hiszen az új mohácsi vágóhíd pillanatnyilag mintegy 1 millió sertés vágására alkalmas. Ezt elérendő fontos a hazai, használható és naprakész tudással ellátott szakmai szervezet, esetleg központi teljesítményvizsgáló apparátus segítő szerepe, amely akár takarmányozásban, akár genetikai ismeretekben képes támogatni a gazdálkodást és független véleményt ad.
Mintául szolgálhat a hazai mangalica történelem, amely kocalétszámban a világháború körüli kb. 18000 db kocáról mintegy 500 db kocára zsugorodott, majd napjainkra 10000 db-ra nőtt és korszerű ismeretekkel és tervekkel bíró szövetség alakult ennek fenntartására.
A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének létrehozásával egy egységes, szabályozott rendszerben történő termelést alakítottak ki a tagok számára védve azok érdekeit és segítve fejlődésüket a kereslet igényeinek megfelelően. Az egyesület az állam által elismert hivatalos tenyésztő szervezet, amely ellenőrzi az árutermelő telepeket mindamellett, hogy részt vesz a rendeletek és támogatások előkészítésében is. A fajta marketingjét is felvállalva igyekeznek visszahozni a mangalicát a köztudatba és a konyhába, mint hungarikum.
A mangalicából készült termékek kuriózumnak, prémiumnak számítanak, így spanyol, svájci, orosz és japán piacokra is bejutottak megalapozva az utat sertéstenyésztésünk számára. A mangalica egységesített termelési politikája jó példa arra, hogy van jövőképe a magyar fehér hússertés ágazatnak is, összefogással sikerülni fog.
„De még nem tudjuk, még nem értjük hová érkezünk” (Karthago együttes: Apáink útján)
Készítette:
- Árendás Edit agrármérnök, alapanyag kereskedelmi vezető
- Földes Tamás agrármérnök, tejipari szakmérnök, állatorvosi mikrobiológus, értékesítési vezető
- Bakti Gergely agrármérnök, szaktanácsadó, valamennyien a NeoCons Plus Kft. munkatársai
