A világban zajló, időnként kiszámíthatatlan események között fontos az előrelátás, hogy felkészültek legyünk a váratlan helyzetekre. A fehérje alapanyagok ára és ellátási problémái felvetik a kérdést, hogyan lehet spórolni. Többen fontolgatják az adagok fehérje tartalmának a csökkentését, az adagok lecsupaszítását.
Mit lehet tenni, hogy spóroljunk, de ne tegyük tönkre az állományainkat?
A kiváló minőségű és nagy mennyiségben rendelkezésre álló tömegtakarmányok jelentősége is fontosabb lesz, de nem elegendő. Mielőtt elengednénk a tehén kezét, inkább gondoljuk át, hogy a szarvasmarhára is igaz a monogasztrikusokban kb. 20 éve rutinszerűen alkalmazott ideális fehérje elv: szintetikus aminosavak adagolásával pontosan beállítani a vékonybélben rendelkezésre álló aminosavak arányát az adag nyersfehérje koncentrációjának a csökkentése mellett.
A tejelő tehenek számára a metionin, a lizin az első két limitáló esszenciális aminosav.
Az ileálisan emészthető metionin- és a lizinszükséglet egy kiegyenlített adagban az INRA 2007-es adata szerint az energiafüggő metabolizálható fehérje (PDIE, magyarul MFE) százalékában kifejezve: a lizin legalább 6,8 %, a metionin legalább 2,2 %. Ezt meg lehet tenni a by-pass fehérje mennyiség emelésével, de ez nem csak, hogy drága, de bizonytalan az eredménye is, mert „gyakran vonja maga után a bendőben lebomló rész csökkenését és a felszívódó aminosav profil megváltozását, nem következetesen javítja a tejelő teljesítményt” (Santos et al.(1998)). Emellett nem oldja meg az optimális aminosav arány kérdését. Az optimális metabolizálható lizin:metionin arány 2,75-3,0:1 a különböző források (NRC 2001, CNSPS) szerint.
Mivel a fehérjék kifejeződése genetikailag meghatározott, és a képződésükhöz szükséges aminosavaknak egy időben kell a megfelelő mennyiségben és arányban rendelkezésre állni, a kiegyensúlyozatlan aminosav ellátás elvesztegetett termelési eredményeket, és pazarló fehérje gazdálkodáshoz vezet, terhelve az állat szervezetét, hiszen az fel nem használt aminosavak dezaminálása energiát igényel.
A tehén számára a rendelkezésre álló metabolizálható aminosavak két alapvető forrásból származnak:
- A bendő mikróbák típusainak különböző mennyiségű és összetételű az aminosav garnitúrája (Sok et al.(2017.)), és összességében kijelenthető, hogy az ideális arányhoz viszonyítva metioninban szegények.
- Az alapanyagok by-pass hányadának az emészthető aminosav garnitúrája. Az ábra mutatja, hogy az alapanyagaink szegények metioninban.
Kijelenthetjük, hogy szintetikus bendővédett metioninforrás nélkül nem lehetséges az optimális aminosav szint és arány beállítása, illetve nem lehetséges az adagok nyersfehérje tartalmának csökkentése a termelési eredmények romlása nélkül.
Mit várhatunk a megfelelő lizin/metionin arány beállításától?
- Termelési eredmények javulását;
- Máj védelmét;
- Ketózis előfordulásának csökkenését;
- Egészségi állapot javulását, selejtezések csökkenését;
- Szomatikus sejtszám csökkenését;
- Az embrióvesztés csökkenést;
- Két ellés közti idő csökkenését;
- Tranzíciós időszakban alkalmazva javítja az ellést követő takarmányfelvételt, a tejhozamot, a tejbeltartalmat,
- ÉS: az adag nyersfehérje tartalmának a csökkentését!
Üzemi kísérleti adatok alapján kijelenthető, hogy az aminosav arányok beállításával az adag 17,7-ről 16,5 %-ra, illetve 17%-ról 16,2 %-ra történő csökkentése kissé javította a tejtermelést, a tejfehérjét, minimálisan (0,04 %) csökkentette a tejzsírt, valamint csökkentette a tejkarbamidot.
Válassza a legnagyobb biológiai hatékonyságú, Adisseo által gyártott okos termékeket!
A Smartamine® M, egy speciális (nem zsír) burokba zárt DL-metionint. A termék csak nem pelletált termékekben alkalmazható.
A MetaSmart ®a metionin-hidroxi-analóg észtere, amelynek 50%-a az izopropyl csoportnak köszönhetően a bendő falán át szívódik fel, és kerül a májon keresztül a sejtekhez. A másik 50% pedig a bendőbaktériumokat táplálja, és így a rostemésztésre is hatással van. Por és folyékony verzióban is rendelkezésre áll.
