2018.03.08
Friss hír: Megjelent az afrikai sertéspestis elleni védekezést összefoglaló új főállatorvosi határozat
Egyre több és húsbavágó hírt kapunk egy kórokozó terjedéséről, amely alapjaiban rengetheti meg sertéstenyésztésünk jelenét és befolyással lehet jövőjére.
Ez a kórokozó az afrikai sertéspestis (ASP), amely nagy gazdagsági kárt okozó fertőző betegség, mivel a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni (állatok leölése, megsemmisítés, fertőtlenítés, forgalomkorlátozás, export tilalom, stb.). Az ASP kórokozója vírusrendszertani értelemben az Asfarviridae család, Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS vírus, különböző megbetegítő képességű törzseinek legalább 22 genotípusa (I-XXII) különíthető el. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A megbetegedett állatok vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyíthatók és megelőzési célú védőoltásra engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet. A Kelet-Európában jelenleg cirkuláló és a hazai sertésállományt is veszélyeztető vírus a II-es genotípusba tartozik, megbetegítő képessége pedig kifejezett (azaz nagyon virulens).
Az ASP több évtizedes múltjára visszatekintve kiterjedése és súlyossága szempontjából példa nélküli ez a járvány, amely 2004-ben a Kaukázus térségéből indult ki, Oroszország európai területén, Ukrajnán és a balti állomokon, Lengyelországon, Románián halad tovább, s eljutott Csehországba is. Az ASP közép-európai megjelenésének kockázata és hazánk sertés-állományainak veszélyeztetettsége az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt, amit tovább fokozott a 2016. évvégi kárpátaljai eset. 2017-ben tovább szélesedd a fertőzött területek kiterjedése, s főleg a vaddisznó állományokban terjed tovább, határtalanul.
Hazánk keleti határátkelőin elrendelt óvintézkedések (az utasforgalomban a poggyászok szigorított ellenőrzése, a sertéshúsból készült, nem hőkezelt élelmiszerek elkobzása, az országba belépő teher- és személygépjárművek fertőtlenítése) is az ASP vírus behurcolásának megelőzését szolgálják. Jelenleg a kisvárdai és fehérgyarmati járásokban vannak megfigyelési zónák, továbbá a vadászati joggal rendelkező társaságoknak kell különleges előírásokat betartaniuk a kockázat mérséklése érdekében.
A sertéságazat szereplői szerint a gazdasági hatások a fertőzöttség bejelentésétől számított 6-8 hónap alatt lezajlanak, az EU-n kívüli exportot meghatározatlan időre elveszítjük, rövid és közép távon élősertés és sertéshús árcsökkenés várható, amely a sertéságazat szereplőinek összetételét meg fogja változtatni, érintve termelőket és feldolgozókat egyaránt. Természetesen lesznek vesztesek és nyertesek, de a lényeg, hogy a hazai sertésállomány csökkenése tovább folytatódik ennek hatására.
