A tejben lévő aflatoxin-mérése a tejtermelő gazdaságok számára állandó stresszforrás, hiszen 50 ppt feletti mennyiségben aflatoxin M1-gyel szennyezett tej nem kerülhet a fogyasztókhoz. Ha a tejben lévő aflatoxin-szint mégis eléri a határértéket, akkor a tejet nem veszik át és rendkívül jelentős anyagi kár éri a gazdaságot.
A tejben jelen lévő aflatoxin M1 és M2 aflatoxin B1-ből képződik az állat szervezetén belül. Ennek nagy része a májban alakul át. Akár 3-4 órán belül is megjelenhet a tejben a mikotoxinnal szennyezett takarmány megetetése után és a szennyezett takarmány etetésének megszüntetését követően várhatóan 3-4 nap alatt ki is ürül.
A tejben gyorsteszttel kimutatott aflatoxin M1 szennyezés csak tájékoztató jellegű információ, ha gyors eredményt szeretnénk kimutatni. Pontos értékékek meghatározására csak akkreditált laboratóriumok alkalmasak. Takarmányból, mivel az aflatoxin-szennyezés gócszerűen jelentkezik, ezért a mintavételkor meghatározott elegymintát kell vizsgálni, amelyet a lehető legtöbb helyről vett mintából alaposan összekeverve kell képezni.
A takarmánnyal bevitt aflatoxin-szennyezés mértékéből kalkulálható a tej várható aflatoxin-szennyezése.
A határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének feltétele a helyes takarmányozás, kiváló menedzsment, a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata, a megfelelő tartósítás és tárolás.
Ezek szükségesek annak érdekében, hogy a betárolt alapanyagok gombaszennyezettsége és toxinszintje ne nőjön betakarítás után, az idő előrehaladtával a raktározás során sem.
A helytelenül alkalmazott tartósítás és helytelen alapanyag kezelés amit a gomba stresszhatásként érzékel, növeli a toxin kibocsátását és ezáltal a szennyezés mértékét. A nedvességtartalom, oxigénellátottság, pH-változása is környezeti stressz, amire a gomba a toxinok kibocsátásával reagál.
Fontos védekezési pont a szemes kukorica rostálása, szennyezett tételek kiválogatása és ha megtörtént a baj és szennyezett alapanyag került a rendszerünkbe, aminek arányát nem tudjuk tovább csökkenteni, akkor toxinkötők, használata kerül előtérbe a még nagyobb gazdasági kár elkerülése érdekében.
Hasznosabb bentonit alapú toxinkötő alkalmazása az aflatoxin B1 megkötésére. A élesztősejtfal-alapú toxinkötők aflatoxin problémára nem elég hatékonyak. Ezek a toxinkötők inkább az F2, DON, T2 mikotoxinok hatásának semlegesítésére ajánlott. Az aflatoxin-szennyezés főbb forrása lehet a szemes kukorica, a kukorica feldolgozás melléktermékei (CGF, DDGS), az ezekből készült takarmánykeverékek és kisebb mértékben a tömegtakarmány bázis is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a melléktermékek használata is biztonságos és költséghatékony alternatíva lehet, ha a vásárolt melléktermékek aktuális mérési eredménnyel rendelkeznek adott tételre és beillesztésüket a takarmányozási rendszerbe körültekintően végezzük.
Szaktanácsadóink szívesen állnak rendelkezésére telepi menedzsmenttel, takarmányozással kapcsolatos bármely felmerülő kérdésük esetén!
IMREH Krisztina
Beszerzési igazgató
