Herceghalom, 2018. május 16.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet rendezésében részt vettünk egy egyedülálló kezdeményezésen május közepén.
Az Outlook konferencia első napján nemzetközi előadók referáltak az elkövetkezendő közel tíz évben várható mezőgazdasági és élelmiszeripari változásokról, trendekről. Másnap pedig a hazai állattenyésztés gyakorlati résztvevői foglalták össze a takarmánygyártás jövőjét, lehetőségeit.
8 milliárddá dagadó népességünk főként a fejlődő országokban kíván majd fokozottabb ellátást - Dr. Tikász Ildikó
Dr. Tikász Ildikó Edit az Árunövénytermesztés és Takarmányozás Kutatási Osztály vezetője átfogó képet adott az aznapi előadások témáiról. Elmondta, hogy 2030-ig 8 milliárddá dagadó népességünk főként a fejlődő országokban kíván majd fokozottabb ellátást. Az Európai Unióban közel 12 millió gazda él mintegy 46-48 millió munkahelyet biztosítva a polgárok számára. Az EU a SMART AGRICULTURE és a precíziós állattartás alapjaként már korábban bevezette a termékek életciklus elemzését (LCA – Life Cycle Assessment), mely nyomonköveti egy-egy termék folyamatát az alapanyag kortól egészen a hulladék hasznosításig, nagy hangsúlyt fektetve annak környezetre gyakorolt hatására.
Fokozott figyelmet szentelnek az antibiotikum felhasználás csökkentésére - Pulai Zoltán UBM Kft. beszerzési igazgatója
Pulay Zoltán, az UBM Kft beszerzési igazgatója és a FEFAC elnökségi tagja (FEFAC – Európai Takarmánygyártók Szövetsége) elmondta, hogy az ENSZ céljai között szerepel a hatékony takarmánygyártás a megfelelő receptúrákon keresztül, hiszen a folyamat végén ebből élelmiszer képződik. Fokozott figyelmet szentelnek az antibiotikum felhasználás csökkentésének és megalkották a szója beszerzési irányelveket a felelős fogyasztás és termelés tükrében. Fókuszálni kívánnak még a klímaváltozásra és a fenntartható haltenyésztésre a húsliszttel és halliszttel történő takarmányozáson keresztül. Az EU csökkenteni kívánja a fehérje importfüggőséget, melyet nemesítési eljárásokkal, a takarmányok fehérje tartalmának csökkentésével és az aminosav felhasználás növelésével, a fitáz alkalmazás fokozásával, technológiai innovációkkal és magas fehérje tartalmú növények termesztésének elősegítésével tervez elérni.
100 millió tonna élelmiszer hulladékot termelünk évente, mondta Witold Obidzinski, a De Heus cég közép- és kelet európai regionális igazgatója. Ezt a takarmányipar könnyedén felhasználhatná. Erős baromfiágazatuk sikerét abban látja, hogy bár a keleti blokk tagjai voltak, de a ’80-as években nagy hangsúlyt fektettek a fejlődésre (keltetők, farmok). Napjainkban a „Polish Poultry Board” keretein belül hosszútávú kampánnyal segítik az egészséges baromfi piaci viszonyait és az ágazat sikerét.
A takarmányipar szerepvállalása kulcsfontosságú a fehérjeprogram sikerét illetően - Bustyaházai László
Bustyaházai László kihangsúlyozta, hogy a takarmányipar szerepvállalása kulcsfontosságú a fehérje program sikerét illetően. Említést tett a bioenergia termékeinek felhasználási lehetőségeiről a fehérje programban, mely közre játszott az elmúlt évi közel 200.000 tonnával csökkent szója felhasználásban. Hazánkban mintegy 400 takarmánykeverőt regisztráltak idén, melyek átlagosan betöltötték a 42 évet és mintegy 18.000 tonna kapacitás mellett csak 9000 tonna takarmányt gyártanak. Hangsúlyozom, átlagosan. Ezt átgondolva már hatékonyabb gyártás szervezésen és a szárítási energián hatalmas összeget lehet spórolni például nedves DGS (szarvasmarha takarmány) vagy zöld lucerna etetésével (nyúltáp). Mivel a premix alapanyagok közel 90%-a euró vagy dollár alapú, így a takarmányipar nagyfokú árfolyamkezelést végez mindamellett, hogy nagy hatásfokú termékekkel vagy olcsóbb élelmiszeripari melléktermékekkel tovább fokozható az előállítás gazdaságossága.
A Cornell Egyetemen kifejlesztett CNCPS (Cornell Net Carbohydrate and Protein System) modell - Pócza Szabolcs, UBM Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója
A Cornell Egyetemen kifejlesztett CNCPS (Cornell Net Carbohydrate and Protein System) modell lényegét ismertette Pócza Szabolcs, az UBM Kft kutatás-fejlesztési igazgatója. A tehenek tápanyagszükségletének meghatározásakor figyelembe kell venni az alom típusát, az elhelyezési körülményeket, a pihenőtér és a fejőház távolságát, a napi fejések számát, a kívánt tejhozamot és a tej beltartalmát, a tehenek átlagos testméretét, a kondíciójukat és nem utolsó sorban a fajtát. Ezek közül ki kell választani azt a csoportot melyre optimalizálva a legjobb eredmény érhető el. Napjainkban egyre elterjedtebb a fázis nélküli takarmányozási struktúra, de takarmányozhatunk fázisok, korcsoportok szerint is.
Hiány az alapanyag piacon - Csavajda Zsolt, DSM ügyvezető igazgatója
Az alapanyagpiacon több alkalommal találkozhatunk hiánnyal, mondta Csavajda Zsolt, a DSM ügyvezető igazgatója. Ezt részben azzal érte el az ágazat, hogy nem korlátozta a kínai alapanyag termelés növekedését. Így elmondható, hogy a piac kiszolgáltatottá vált az ázsiai régiónak. Manapság a vitaminok, mikroelemek, aminosavak és az enzimek (fitáz) alkalmazása éppoly általános, mint egy reggeli kávé. A takarmányaink egyediségét olyan kiegészítő termékek adják, mint a különböző toxinkötők, vagy az egyre általánosabbá váló bontók, az omega zsírsavak. A regionális különbségek a kelet és a nyugat között elhalványultak, jószerével csak a fogyasztói társadalomban lelhetők fel.
Fenntarthatóság - Csitkovics Tibor, Agrofeed Kft. ügyvezetője
A fenntarthatóságot Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. ügyvezetője boncolgatta tovább. A termelés költséghatékonysága és a teljesítmény javítása az alapkő. Ezenkívül több ponton vizsgálhatjuk még, hogyan tudnánk fenntarthatóan termelni. Konzekvens kérdés a – manapság oly sokat emlegetett – cink-oxid a sertéstartók körében. De elkezdhetjük az elmélkedést olyan minimális beruházással is, mint a vízvezeték. A nap számomra legnagyobb „szöge” az volt, hogy egy használt telep tovább üzemeltetésekor senki nem gondol a felhasznált vízmennyiségre. Pedig egy izmos karbantartás mind a víznyomást, mind a tisztaságot javítani tudja amellett, hogy egy kisebb település napi fogyasztását is megspórolhatjuk magunknak. A lényeg, hogy belül legyen meg az igény a változtatásra.
Versenyképesség a sertéságazatban a sertéspestis árnyékában - Pókos Gergely, Bonafarm Csoport vezérigazgató-helyettes
A délutáni szekcióban a különböző ágazatok képviselői fejtették ki véleményüket a versenyképesség javításának őket érintő lehetőségeiről abszolút gyakorlati tapasztalataik alapján.
Pókos Gergely, a Bonafarm Csoport vezérigazgató-helyettese talán a legizgalmasabb témát kezdte boncolgatni azzal, hogy napjaink sertéságazatában mutatta be a versenyképességet az afrikai sertéspestis ismeretében, mely miatt számos export piacunktól elestünk. Az árcsökkenés alapvető tény, mely a termelőt és az ágazatot negatívan fogja érinteni, míg a feldolgozók számára előnyt is jelenthet. Az ASP piactisztító hatással lehet a szcénára, körülbelül 6-9 hónap távlatában újra formálódik a termelői struktúra.
A cégcsoport mohácsi vágóhidjának példáján keresztül megtudtuk, hogy az ágazat kedvező termelési adottságokkal rendelkező, mely hosszú távon is fenntartható. Megfelelő tőkeallokációval és munkaerő alkalmazásával képessé váltak a feldolgozás további növelésére a hatékonyság és versenyképesség jegyében. Termékeink és országunk termelése alkalmassá válhat a nemzetközi versenyre, felzárkózunk, de a 60 millió sertéssel rendelkező Németország szintjére felzárkózni még hosszú utat jelent és egyelőre nem is reális cél.
Emlékeznek még a reklámra? Egy kávé legyen olcsó, egy kávé legyen finom. Bárány Péter, a Baromfi-Coop Kft. ügyvezetője ettől jóval több kritériumot sorolt fel a termeléssel szemben, melyet hatóságok és a fogyasztók kívánnak nem is beszélve egy brojler igényeiről. Egy táp legyen olcsó, legyen GMO mentes, legyen alacsony a telepítési sűrűség és számos állatjóléti elvárásnak kell még eleget tenni.
Viziszárnyas ágazat - Újvári Sándor, Tranzit-Kert Zrt. mezőgazdasági igazgatója
Újvári Sándor, a Tranzit-Ker Zrt. mezőgazdasági igazgatója elmondta, hogy a víziszárnyas ágazatban 2 vevőtípusra kell berendezkedni. A QS vevő zárt tartásból szeretne vásárolni, míg a hagyományos vevő a szabadtartásra esküszik. A takarmányozást ennek fényében kell mesterien művelni. 2016. novembere óta az import szója kiváltás került fő fókuszba a napraforgóval.
Nehéz helyzetben a pulykaágazat - Király László, Zala-Cereália Kft. ügyvezető igazgatója
A pulyka akkor szárnyalt, mikor a madárinfluenza felütötte fejét. Ennek ellenére mi, magyarok évente átlag 5 kg pulykát eszünk, mondta Király László, a Zala-Cereália Kft. ügyvezető igazgatója. Az ágazat azonban – hasonlóan a sertéshez – most nehéz helyzetbe került. Körülbelül 6000 tonna fagyasztott pulyka várja sorsát Magyarországon. Ennek ellenére ők egy családias ágazatnak számítanak, akik össze tudják hangolni termelésüket.
Egyedi minősítési rendszer bevezetése - Kardos József, Hunland Trade Kft. kereskedelmi vezetője
A pulykánál csak marhát eszünk kevesebbet 3 kg/ fő átlag fogyasztásunkkal. A hazai piac feldolgozását pedig 4 nagyobb vágóhíd fedi le. A kis piaci ismertető után Kardos József, a Hunland Trade Kft. kereskedelmi vezetője egyedi minősítési rendszerükről beszélt, melyet 2017-ben indítottak útjára. Segítségével a marhalevél adatain kívül olyan napi adatokhoz jutunk, mint az adott időjárás, takarmányfogyasztás vagy az állat pontos származása. Nagyfokú exportjuk megkívánta olyan egyedi fül chip alkalmazását, mely párosítható a marhalevéllel, de nem koszolódik és esik ki egy-egy nehezebb pillanatban. Segítségével a rakodás játszi könnyedséggel végezhető és az információ akár egy telefonon is áttekinthető, majd „zsebre vágható”.
A nap zárásaként interaktív applikáció segítségével kérdezhettek a jelenlévők az előadóktól, mely lehetőséget adott olyan elrugaszkodott érdekességek megvitatására is, mint a „clean meat”, melyet vezető nélküli autóhoz hasonlítottak és megjelenését a ízorgiák hiánya miatt maximum csak a távoli jövőben látják reálisnak. Nem úgy a rovar alapú takarmányozást, mely az elkövetkezendő 4-5 évben terítékre kerülhet és a FEFAC támogatását élvezi költséges előállítása és számos állatjóléti kérdése mellett. A klímaváltozást minden állatfaj esetében központi kérdésnek vélték, hisz a hőstressz időszaka okozta bonyodalmak csak speciális takarmányprogram bevezetésével áthidalhatók, melyre manapság minden magára valamit is adó takarmányos felkészül.
A nap a versenyképességről, a fenntarthatóságról és az információáramlásról szólt. Ha egy rendszert jól akarunk működtetni, arról a lehető legtöbb információ birtokában kell lennünk. Ezt szem elött tartva bízom benne, hogy konferencia kezdeményezése nem egyedülálló és a jövőben több piaci szereplő is színre lép véleményével, eredményeivel és gyakorlati tapasztalataival, hogy közelebb kerüljünk a várt felzárkózáshoz.
Készítette:
Árendás Edit
alapanyag kereskedelmi vezető
